Alapképzés – 6. fejezet: Pénzügyi szolgáltatások

Kedves Olvasó!

Pénzügyi szolgáltatások

Hatodik részét olvassa pénzügyi alapismeretek sorozatunknak. Előző részben megismerte a bankrendszert, a rendszeren belül mi történik a pénzünkkel?

Ebben a fejezetben megismeri a pénzügyi szolgáltatások típusait, a vállalkozások különleges pénzügyi módjait. A pénzügyi biztosítékokat.

Pénzügyi szolgáltatások.

A fizetési forgalom (pénzforgalom) a fizetést teljesítők és a fizetést elfogadók közötti pénzmozgást jelenti.

A pénzforgalom, a pénznek az állandó, folyamatos körforgása. Két formája van: készpénzforgalom, számlapénzforgalom.

Bankszámlák típusai:

  • elszámolási számla,
  • folyószámla,
  • határidős betétszámla,
  • hitelszámla,
  • értékpapír-letéti számla,
  • devizaszámla.

Most ezekről külön nem írnék, hiszen ezeket mindenki ismeri, használja és a számlavezető bankkal történő megállapodás szerinti díjakat fizeti az ügyfél.

Bankomat

fedezetigazolással a bank a kötelezett kérésére igazolja, hogy az igazolásban feltüntetett pénzeszközzel rendelkezik, azt elkülönítette és másra fel nem használhatja.

kezességvállalás esetén a kezes vállalja, hogy a kötelezett nem fizetése esetén helyette fizet.

Két fajtája van:

Az egyszerű kezesség esetébe a kezesnek ún. sortartási kifogásra van lehetősége. (A jogosult először a kötelezettől kísérelje meg a végrehajtását).

Készfizető kezesség esetén a kezesnek nincs sortartási kifogására lehetősége.

Két típusa van: – a jelzálog; – kézizálog.

Biztosítási alapfogalmak A tőzsde működése Money in a jar

Jelzálog esetében a zálog tárgya általában ingatlan, bár jelenleg már ingóságon is lehet jelzálogjogot alapítani. Kézizálognál a zálog tárgya mindig valamilyen ingóság. Amennyiben ingóságot terhelnek meg jelzálogjoggal, akkor ezt közjegyzői okiratba kell foglalni.

Az óvadék (kaució) speciális kézizálogként értelmezhető. Olyan kézizálog, amelynél a zálog tárgya csak pénz, takarékbetét, vagy értékpapír lehet. Az óvadék nagy előnye, hogy a követelés behajtásához nem kel bírósági végrehajtást kezdeményezni. 

Említettük azt, hogy a pénzügyi rendszerben kódolva van a csődveszély. Amennyiben bankban tartjuk a pénzünket, úgy érezzük, az biztonságban van. Ez így igaz, de néha előfordulhat – már volt rá példa – hogy egy bank csődbe megy, fizetésképtelenné válik. Ilyenkor szükséges, hogy az ügyfelek valamilyen szinten védve legyenek.

De mik ezek a védelmek és milyen szintű?

A betét- és befektetés-biztosítás intézményei.

Az Országos Betétbiztosítási Alap

1993-ban hívták életre. Az OBA feladata a hitelintézeteknél elhelyezett betétek befagyása esetén a betétesek részére meghatározott kártalanítási összeg kifizetése.

Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétetekre terjed ki.

Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. 

Befektető-védelmi Alap

A Befektető-védelmi Alap (BEVA) önálló jogi személy. Minden olyan befektetési szolgáltató köteles csatlakozni a BEVA-hoz, amely bizományosi tevékenységet, kereskedelmi tevékenységet, portfoliókezelést, vagy értékpapír letéti őrzést, értékpapír-számlavezetést vagy ügyfélszámla vezetést végez.

A vállalkozásoknak szükségük lehet hitelre. Ennek vannak speciális változatai, amikor a vevő csak hosszú átfutással képes fizetni, vagy a vállalkozásnak szüksége van járműre, termelőeszközre, stb., akkor igénybe vehet lízinget, vagy faktorálást. Ezek a hitelek fajtái, de mik ezek és hogyan működnek?

A lízing története, fogalma, alaptípusai

A lízing fő jellemzője a finanszírozás, így szorosan kapcsolódik a bankok hitelügyleteihez. A bankok általában külön lízingtársaságot alapítanak ezen üzletágra.

A lízingszerződést a hitelszerződéstől alapvetően az különbözteti meg, hogy a tulajdonjog – mint dologi biztosíték – minden lízingszerződésnek a feltétele. A lízing valójában áruban nyújtott hitelként is értelmezhető.

A lízing ügyleteknek két alaptípusát lehet megkülönböztetni, mégpedig a pénzügyi lízinget, ill. az operatív lízinget. 

Követelés – megvásárlás (faktoring tevékenység)

A faktorálás követelés megvásárlást jelent. Faktoring üzlet esetén a faktortársaság ügyfele áruszállításból, vagy szolgáltatásból származó, valamely partnervállalattal szemben fennálló követelését megvásárolja.

A faktoring ügylet a rövid lejáratú követelések refinanszírozásának egyik módja.

Bemutatkozás Tóth György

Tóth György

Vezető Pénzügyi Stratéga

Nézze meg a www.kisbefektetoiklub.hu oldalt, további érdekes cikkeket talál rajta.

Jó tanulást és fejlődést kívánok!