Rendkívül fontos, a hátralévő életére nagy hatással bíró gondolatokat lát maga előtt!
Az elmúlt évek gazdasági változásai, előre nem kiszámítható módon rendkívüli befolyással voltak életünk mindennapjaira. A világban rendszeresen végbemenő válsághelyzetekre nem készültünk fel. Életünk nagy részét a szocializmusban töltöttük, ahol nem készítettek fel bennünket a rendszeresen visszatérő krízishelyzetekre. Rendkívül fontos
Nyugdíjhelyzet Magyarországon és az Európai Unióban:
Az Európai Unió minden tagállamát foglalkoztatja az az óriási gond, hogy a nyugdíjasok eltartásának egyre nagyobb terhét hogyan oldják meg. A 2008-ban megtapasztalt makacs pénzügyi válság következménye, az Unió és a fejlett világ nagyhatalmai, nagymértékű eladósodása, ami a fennmaradásukat is veszélyezteti. Rendkívül fontos
A pénzjegynyomdák korlátlan igénybevétele, amit a Covid járvány okozta újabb válság leküzdésére találtak ki, elszabadíthatja az inflációt.
2030-ig több mint 2 millió ember, a gyes generáció java, vonul nyugállományba. Ugyanebben az időszakban – mivel napjainkban 25 és 30 év közötti fiatalok a pályakezdők – a munkaerőpiacra várhatóan mindössze másfél millió ember lép be. Így 15 év múlva a magyar nyugdíjrendszerből legalább félmillió járulékfizető hiányzik. Tovább csökkenti a befizetendő járulékok összegét, a külföldön, vagy a feketén dolgozók létszáma. A politikai kényszerek miatt a kormányzatok, az adóbevételekből lesznek kénytelenek pótolni a nyugdíjvagyon hiányát. De világosan láthatja mindenki, hogy fizethetnénk akármennyi adót, képtelenség a nyugdíjakat finanszírozni. Rendkívül fontos
Másrészt viszont, a járulék fizetésére kötelezett polgár úgy vélheti, hogy nem érdemes fizetnie, mert az állam végül úgysem hagyja éhen halni.
Ha elég sokan vélekednek így, csődbe megy az Állam.
Az előrejelzések szerint 2060-ra Magyarországon minden harmadik ember nyugdíjas lesz. A nemzetgazdasági tárca (NGM) szerint 2060-ra a magyar nyugdíjkiadások a GDP 12,4 százalékára emelkednek, a 201O-es 11,9%-ról. Ezzel Európa élvonalába kerülhetünk.
Az akkori nyugdíjasokat kell megkérdezni, mennyire érzik ezt a tényt dicsőségnek?!
Hiszen a várható életszínvonalunk jelentősen csökkeni fog, kivéve, azon kevesekét, akik felkészülnek rá.
A járulékfizetők száma és az általuk fizetendő járulék mértéke csökken, míg az igénybe vevők száma és a kifizetendő nyugdíjak mértéke jelentősen emelkedik.
A KSH adatai szerint 2016 végén az öregségi nyugdíj átlagos összege 121 ezer 041 forint volt, 2602 forinttal több, mint 2015-ben. Sokkal több járt a férfiaknak, mint a nőknek: míg a férfiak átlagosan havi 131 ezer 459 forintot kaptak, addig a nők 16,5 ezer forinttal kevesebbet vittek haza.
Jelentősek a különbségek a nyugdíjban, lakóhely szerint is.
A legmagasabb öregségi nyugdíjat – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is a fővárosban élők kapták, itt átlagosan 143 ezer 805 forintot folyósítottak egy ellátottnak, ami 23 ezer forinttal magasabb az országos átlagnál. A legalacsonyabb átlagnyugdíjat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei idősek kapták, nekik átlagosan 107 ezer 912 forinttal kellett beérniük.
Az öregségi teljes nyugdíj minimumösszege 28 500 forint havonta, amely 2010 óta nem emelkedett. Ekkora összegre számíthat az is, aki zsebbe kapja a fizetését.
Hogy ezt megkapja, legalább 20 év szolgálati idővel kell rendelkeznie, különben még ennyit sem kap, Ha még 15 éve sincs, akkor egyáltalán nem jogosult nyugdíjra.
A mai középkorúakban, de még a fiatalabb generációkban is az a tudat él, hogy az állam minden körülmények között gondoskodik rólunk. Ez sokáig így is volt.
Az alkotmány alaptörvénnyé változtatása gyökeres fordulatot hozott ezen a téren is.
