Alapképzés – Biztosítások
Korábbi hírleveleinkben megismerkedett a legfontosabb alapfogalmakkal. A továbbiakban a biztosításokkal kapcsolatos információkat adjuk át.
Ebben a levélben tisztázzuk mit jelent a biztosítás.
Mi az a biztosítás?
A biztosítás az előre nem látható, de véletlenszerűen bekövetkezhető események anyagi követelményei (kárai) elleni védelem.
A biztosítás működésének lényege a kollektív tartalékképzés, a biztosítási díjakból képzett díjtartalék felhasználása a bekövetkező károk fedezésére. Biztosítási szolgáltatást Magyarországon kizárólag biztosítótársaságok végezhetnek.
Azok a káresemények biztosíthatóak amelyek elszórtan, egymástól függetlenül, valamilyen valószínűségi eloszlásnak megfelelően következnek be. Fejlett matematikai módszerekkel megbecsülhető a biztosítási fedezet szükséges mértéke, vagyis hogy mekkora biztosítási díjak adnak megfelelő tartalékot a várhatóan bekövetkező veszteségekre. Vagyis a várható kárösszeg és a valószínűség szorzata alacsony. pl: a nagy katasztrófák, ahol a károk igen jelentősek lehetnek, de a bekövetkezés valószínűsége nem nagyon magas.
Azok a kockázatok nem biztosíthatóak, amelyek tömegesen, egyszerre jelentkeznek, szándékosan okozottak, a hanyagság következményei, valamint az összegszerűen nem meghatározható károk (pl. üzleti hírnév).
A biztosíthatóság kritériumai
- véletlen, előre nem látható, nem akaratlagos károk
- a kárkockázat becsülhetősége múltbéli adatok alapján (statisztikai–matematikai módszerekkel), és egyúttal a káresemény véletlenszerűsége (ne legyen tervezhető annak bekövetkezése [részben kivétel ez alól az életbiztosítás])
- pénzbeni kifejezhetőség (megállapítható kár vagy a szükséges fedezet ismerete [pl. életbiztosítás esetén])
- független egységek nagy száma (vagyis az egyik biztosítási esemény nem növelheti egy másik biztosítási esemény bekövetkezésének kockázatát), továbbá a veszélyközösség megléte (vagyis megfelelő számú biztosított, akik a várhatóan bekővetkező károk tartalékát biztosítási díj formájában befizetik)
Ezek közül az első pont a legfontosabb.
Azaz kizárólag olyan esemény bekövetkezésekor keletkezett károkat lehet biztosítani, amely esemény bekövetkezése véletlen és előre nem látható volt a szerződés megkötésekor, valamint a bekövetkezésében nem játszott szerepet sem a szerződő, sem a biztosított, sem a kedvezményezett.
Azokat a kockázatokat, amelyeket a biztosító valamilyen okból nem kíván vállalni, kizárásként vagy mentesülésként kezeli. A kizárások mindig előre ismertek (pl. háború, nukleáris sugárzás), a mentesülések pedig (rendszerint) a biztosított gondatlanságával állnak összefüggésben (így például a csonttörésre térítene a biztosító, azonban ha a biztosított például ittasan gépkocsit vezetett, a biztosítási összeg megtérítésétől a biztosító mentesül).
A biztosítási résztvevői
- Biztosítótársaság: kockázati fedezetbe veszi a biztosítás tárgyát.
- Biztosított: az érdekét védi a biztosítás.
- Biztosítást kötő szerződő fél: ő tesz ajánlatot a biztosítónak, egyúttal az ő kötelezettsége a biztosítás díjának megfizetése (lehet azonos a biztosítottal).
- Kedvezményezett: a káresemény bekövetkezésekor ő jogosult a biztosító szolgáltatására.
- Közvetítő: a biztosító és a biztosítást kötő szerződő közötti kapcsolattartásban, a szerződés létrehozásában közreműködik.
- Károsult: felelősségbiztosítási ágazat szabályai szerint kialakított módozatoknál az a harmadik fél, akinek a biztosított kárt okoz, és akinek a kárát a biztosító megtéríti (például kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás).
A biztosító szolgáltatása
A biztosító a biztosítási díj fejében a biztosítás szabályzatában és különös feltételeiben megadott feltételekkel bevállalja a biztosítottól a biztosítás tárgyát képező kockázatot. A gyakorlatban a szerződő biztosítási ajánlatot tesz a biztosítónak, amelyet ez utóbbi (rendszerint) elfogad. Az elfogadással létrejön (kötvényesedik) a biztosítás. A biztosítás jellegétől függően a biztosítási ajánlat megtételétől és a biztosítási díj megfizetésétől a biztosító kockázatban áll.
A biztosítási esemény, vagyis a bevállalt kockázat bekövetkezésekor a biztosító a biztosításban megadott kedvezményezettnek térít.
A biztosítási szolgáltatás mértéke rendszerint igazodik a bekövetkező kár mértékéhez, azonban a két biztosítási ágban, illetve az ágakon belül is vannak eltérések. Meghatározható kárösszeg esetén (jellemzően a vagyonbiztosításokkal kapcsolatban) a biztosító mindig a bekövetkezett kár mértékében térít (a törvény betűje szerint a biztosítási szolgáltatás vagyonosodáshoz nem vezethet). Nem meghatározható mértékű kár esetén a biztosítási ajánlatban a maximálisan kifizethető biztosítási összeg kerül megállapításra. Ilyen esetben ez a biztosítási összeg kerül kifizetésre (például a biztosított halálakor), vagy maximálisan eddig az összegig térít a biztosító (például felelősségbiztosítás esetén).
Mivel az emberi élet és az emberi élettel kapcsolatos kockázatok pénzben nem kifejezhetőek, az életbiztosítási ágban, illetve a nem-élet ág emberi élettel összefüggő ágazataiban (baleset- és betegségbiztosítások) a biztosítási összeg nincs limitálva (bár a biztosítók a gyakorlatban árazási és kockázatkezelési módszerekkel az aránytalanul magas biztosítási összegektől igyekeznek magukat távol tartani).
Fontos szabály az alul- és túlbiztosítás, amely rendszerint vagyonbiztosításoknál (pl. lakásbiztosítás, ingóságbiztosítás stb.) fordul elő.
Alulbiztosítás az, amikor a biztosítási összeg (és ezzel arányosan a biztosítás díja) a valódi értéknél alacsonyabb összegben kerül megállapításra: kár esetén a biztosító aránylagos kártérítést fog alkalmazni, vagyis ha a biztosított vagyontárgy valódi értéke a kötvényben rögzített érték fele, akkor totálkár esetén csupán a biztosítási összeg fele, fél kár esetén pedig negyede kerül kifizetésre.
Túlbiztosítás esetén a biztosított vagyontárgyak valódi értékénél nagyobb biztosítási összeg (és ezzel arányosan biztosítási díj) kerül megállapításra: kár esetén csak a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kár kerül kifizetésre.
Alapképzés – Biztosítások
Viszontbiztosítás
A jelentősebb kockázattal járó káresetek biztosítását a biztosítótársaságok gyakran felosztják egymás között: így a nagy veszteségek kisebb kárt okoznak, és többfelé oszlanak el. Ezt nevezik viszontbiztosításnak.
Célja, hogy a biztosító olyan mértékű kockázatot is el tudjon vállalni, amire saját tartaléka alapján nem lenne képes. Ez a tevékenység a hagyományosan biztosítható kockázatoknál a legjelentősebb. Például a nagy értékű repülőgépek katasztrófabiztosításának esete. Vannak olyan nagy értékű, egyedi biztosítások (például építési), ahol csak biztos kockázatmegosztással, megfelelő viszontbiztosítási háttér birtokában (előre egyeztetve a társbiztosítókkal) vállalja a biztosító a kockázatot.
A viszontbiztosításnak köszönhető, hogy hagyományos biztosítótárság az elmúlt 150 évben nem ment csődbe.
Biztosítási kockázatok
A biztosításba vehető kockázatokkal szemben alapvető követelmény, hogy tiszta kockázatnak kell lenniük, vagyis ha bekövetkeznek, a bekövetkezésnek egyértelműnek kell lennie és kárt kell okoznia (ezért nem lehet többek között szerencsejátékra biztosítást kötni). Ezen belül két alapvető csoport különböztethető meg, az egyik az abszolút kockázat (amikor a kár bekövetkezése biztos, csupán időpontja bizonytalan; például a biztosított halála), a másik a relatív kockázat (amikor a kár bekövetkezése nem biztos, időpontja sem ismert, az okozott kár mértéke és a bekövetkezés gyakorisága is változó; például jégverés, gépjárműben okozott kár, csonttörés stb.).
A biztosítási kockázatokat a biztosítási ágak (élet ág és nem-élet ág) szerint lehet csoportba rendezni. Az élet-ágra inkább jellemző az abszolút kockázat, a nem-élet ágra pedig inkább a relatív kockázat (kivételek vannak). Az ágakon belül ágazatok vannak, amelyek többé-kevésbé behatárolhatóvá teszik a biztosítási kockázatokat.
Élet ág ágazatai:
- hagyományos életbiztosítások
- házassági, születési biztosítások
- befektetési egységekhez között életbiztosítások
- egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások
- társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő biztosítások
Nem-élet ág ágazatai:
- balesetbiztosítás
- betegségbiztosítás
- szárazföldi járművek casco biztosítása
- tengeri, tavi, folyami járművek casco biztosítása
- légi járművek casco biztosítása
- sínpályához kötött járművek casco biztosítása
- szállítmánybiztosítás
- tűz- és elemi kár biztosítás
- egyéb vagyoni károk biztosítása (jégverés, fagy, lopás)
- önjáró szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősségbiztosítás
- légi járművekkel kapcsolatos felelősségbiztosítás
- tengeri, tavi, folyami járművekkel kapcsolatos felelősségbiztosítás
- általános felelősségbiztosítás
- hitelbiztosítások
- kezességi és garanciabiztosítások
- pénzügyi veszteségekre vonatkozó biztosítások
- jogvédelmi biztosítások
- assistance (segítségnyújtási) biztosítások
- temetési biztosítások
A biztosítási termékek lehetnek egy ág egyetlen ágazatának kockázataira fedezetet nyújtó megoldások (például a jogvédelmi biztosítás vagy a hagyományos balesetbiztosítás), vagy több ágazat kockázataiból összeválogatott megoldások (például lakásbiztosítás, amelyben lehet még élet-, egészség-, baleset és felelősségbiztosítás is).
A következő levélben az életbiztosításokat fogjuk bemutatni.