Alapképzés – 8. fejezet: A tőzsde működése
Nyolcadik részét olvassa pénzügyi alapismeretek sorozatunknak. Előző részben megismerte az értékpapír fogalmát, tulajdonságát. Tudja, hogy mit jelent az értékpapír. De hogyan működik az értékpapír-piac, vagyis a tőzsde, hogyan lehet a pénze legalább akkora biztonságban, mint a bankban, csak nagyobb kamattal, nyereséggel?
A fenti kérdésekre ez a fejezet adja meg a választ!
A tőzsde működése
Az életben megtanulhattuk, hogy soha semmi nem rendelkezik csak előnyökkel. Minden megoldásnak van hátránya is.
Mindig azt kell tenni, ami a legtöbb hasznot hozza és a legkevesebb kárt okozza!
A tőzsde világa nagyon érdekes, nagy nyereség lehetőségével, ugyanakkor a pénzügyi szektor talán legkockázatosabb területe. Mindig meglepődöm, amikor elmegy valaki egy tőzsde tanfolyamra, ami néhány hétvégi képzést jelent és ezután profinak érzi magát. Nagy meggyőződéssel mondja meg a várható árfolyamokat. Sokan belekezdenek a devizakereskedésbe (Forex) is, tanulás, tapasztalat nélkül. Sok mindenre jó a HIT, de ide roppant kevés.
Én magam 1990 óta tevékenykedem a tőzsdén, hosszú évekig napi azonnali kereskedéssel (Day trade) foglalkoztam, elvégeztem a Bankárképzőt is. 27 éves tapasztalat megszerzése után is, nagyon óvatosan tippelem meg az elkövetkező időszak irányát.
Csodálkozom is, amikor huszonéves fiatalember, pénzügyi képzettség nélkül, lelkesen magyarázza, hogy tud olyan befektetést, ami havi 1-3% közötti nyereséget termel. 100% biztonsággal, likviden. Ez a lehetetlen kategória, de megmásíthatatlan az álláspontja. Már leszoktam a vitatkozásról.
Felmerül a kérdés, most akkor félni kell a tőzsdétől, vagy nem?
Az én véleményem az, hogy a tőzsde nagyon is jó dolog, de megfelelő mértéktartással és a törvényszerűségeket nem elég ismerni, hanem fegyelmezetten alkalmazni kell. Ha nem ezt teszi valaki, akkor a tőzsde világa „büntet”.
Az előzőekben beszéltünk a részvényről és a kötvényről. Mindkettővel kereskednek a tőzsdén.
A kötvényeknek, – így az Állampapíroknak is – az a tulajdonságuk, hogy a futam idő végére az előre meghatározott kamatot fizeti. De mi van, ha előbb van szükség a pénzre és el akarom adni a kötvényt? Akkor az éppen aktuális árfolyamon lehet eladni. Jellemzően az Államkötvény árfolyama kamatcsökkenési periódusban emelkedik, de amikor várható az alapkamat emelése, akkor az árfolyam csökken.
A részvények árfolyama rövidtávon kiszámíthatatlan. Ezért mindig hosszútávon kell a részvényekben, ezáltal a befektetési alapokkal is gondolkodni. Warren Buffet azért lett több alkalommal is a világ leggazdagabb embere, mert hosszú periódusokban gondolkodik. Még mindig megvan neki az első Coca Cola részvény, amit hét éves korában vásárolt. Gondoljon csak bele, 80 évvel ezelőtt!
Amerikában nagyon sokan évtizedekre szóló Államkötvényeket vásárolnak. Lehet, hogy egyszer az unokájuk majd eladja, de lehet, hogy családi ereklye lesz belőle. Nálunk meg, ha azonnali eredmény nincs, akkor keresnek más megoldást.
De nézzük, mik is azok az Állampapírok!
Állampapírnak nevezzük az állam által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapírt, amelyben az állam adósságtörlesztésre és kamatfizetésre, esetleg járadék fizetésére vállal kötelezettséget.
A kincstárjegyek egy éves, vagy annál rövidebb futamidejűek, az állam rövid lejáratú adósságállományát testesítik meg.
A kincstárjegyek típusai:
- Kamatozó kincstárjegy bemutatóra szóló, fix kamatozású, átruházható értékpapír. Futamideje egy év. A jegyzési időszak elején a névértéknél alacsonyabb árfolyamértéken, a jegyzés végén pedig névértéken lehet megvásárolni.
- Diszkont kincstárjegy egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírok, amelyek kamatot nem fizetnek, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerülnek forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizetik vissza. Bemutatóra szóló, átruházható értékpapír. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség, amely kamatnak minősül.
Kincstári takarékjegy az állampapírok speciális típusa.
Ha tőzsdében gondolkodunk, akkor a különböző befektetési alapok kockázata lényegesen kisebb, mint a részvényeké. Ez azért van, mert egy alapba, sok részvény kerül és ha az egyik vállalat csődbe megy és a részvényei elértéktelenednek, akkor ez az alap egészére jelentéktelen változással jár.
Befektetési jegyek
Egy ún. befektetési alap vagyonából való részesedést testesítenek meg.
Befektetési alap kétféle van, nyílt végű és zárt végű.
A zárt végű befektetési alapok meghatározott időtartamra (hazánkban ált. 3, vagy annál több évre) jönnek létre, s az alapok induló tőkéje az élettartam alatt nem csökkenhet.
A nyílt végű befektetési alapok határozatlan időtartamra jönnek létre, s tőkéjük is az élettartam alatt folyamatosan változik.
A nyílt végű befektetési alapok előnyei:
- Könnyű a pénzt bennük elhelyezni, majd ismét kivenni.
- Folyamatosan szakemberek figyelik a befektetést.
- Kedvező hozam lehetősége.
- Egyszerű a használatuk.
- Biztonságosak.
Befektetési alapok típusai:
- Értékpapíralapok, hazánkban egyelőre ezek dominálnak.
- Befektetések rövidtávra: A folyószámla és a bankkártya mellett olyan gyorsan hozzáférhető tartalék, amely likviditása ellenére az értékét az inflációval szemben megőrzi. (pénzpiaci, állampapír alapok)
- Befektetések középtávra: Amennyiben megtakarításunkat legalább hat hónapot meghaladó időszakra tervezzük, megfelelő lehet a kötvény és a vegyes alapok. A vegyes alapok kötvények mellett már kisebb-nagyobb részvénybefektetéssel is rendelkeznek, amelyek árfolyama erősen ingadozhat.
- Befektetések hosszabb távra: Hosszabb távú befektetések céljára szolgálnak a részvény alapok.