Alapképzés – 7. Fejezet: Értékpapírok
Hetedik részét olvassa pénzügyi alapismeretek sorozatunknak. Előző részben megismerte a bankrendszer pénzügyi szolgáltatásait, a vállalkozások különleges pénzügyi módjait. A pénzügyi biztosítékokat
Ebben a fejezetben megtanulhatja, milyen értékpapírok vannak Magyarországon forgalomban;
Az értékpapír fogalma alatt valamilyen vagyoni értékre vonatkozó követelést megtestesítő forgalomképes okiratot értünk. Az értékpapír ezért közgazdasági lényegét tekintve a különböző időpontbeli pénzek cseréjének eszköze. Valamikor még az értékpapírok valóban láthatók, tapinthatók voltak. Ma már csak elektronikusan léteznek, ezt nevezik dematerizált értékpapírnak.
Néhány fontosabb csoportosítási szempont:
Az értékpapírban foglalt jog alapján:
- Pénzkövetelést megtestesítő. Ezek a leggyakoribbak. Pl.: állampapírok, pénztárjegyek, letéti jegyek.
- Tulajdonosi jogot megtestesítő.: részvények.
- Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírok.: közraktárjegy.
Kibocsátók szerint
- állam által,
- pénzintézetek által,
- vállalkozások által,
- önkormányzatok által kibocsátott értékpapírok.
Az értékpapír hozama alapján.
- Fix kamatozású. Már a papír megvásárlásakor pontosan tudhatjuk előre, hogy a futamidő lejáratakor mekkora kamatra fogunk szert tenni.
- Változó kamatozású. Valamilyen változó jellegű paraméterhez kötött. Ez lehet, pl. a jegybanki alapkamat.
- Változó hozamú. Pl. a részvény. A hozam nem kamatot jelent, hanem a részvények estében a részvény után járó osztalékból, valamint a vételi és eladási árfolyam különbözetéből tevődik össze.
- Nem kamatozó értékpapír. Pl. csekk.
Az értékpapír futamideje alapján
- rövid, (1 évnél rövidebb)
- középhosszú, (1-3 év)
- hosszú, (3 évnél hosszabb)
- lejárat nélküli értékpapírok.
Az értékpapír átruházhatósága alapján
- bemutatóra szóló,
- névre szóló értékpapírok.
Az értékpapírokba történő befektetéseknél figyelembe veendő szempontok
A befektetések közötti választás főbb szempontjai:
- Biztonság. A legnagyobb biztonságot az állampapírok jelentik, hiszen ezek és kamataik visszafizetéséért az állam teljes körű garanciát vállal. A bankok által kibocsátott értékpapírok biztonságát növeli az OBA megléte. Gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapírok biztonságát a kibocsátó jó üzleti hírneve támasztja alá.
- A szabad pénzeszközök időbeli megoszlása. A befektetések előtt feltétlenül mérlegelni kell, hogy mennyi ideig állnak rendelkezésre szabad pénzeszközeink.
A hozam. A magasabb hozam rendszerint nagyobb kockázattal jár együtt. Az emberek azt várják el, hogy nagy nyereséggel dolgozzon a pénzük, nagy biztonság mellett, ugyanakkor bármikor hozzáférhető legyen!
Rossz hírem van. A három feltétel együttes meglétének előfordulása, csak a mesében fordulhat elő. Mégis nagyon sokan elhiszik ezt a mesét és felülnek az olyan megoldásoknak, amin elsőre is látszik, hogy csalás az egész. Gondoljon csak az elmúlt néhány évben történt befektetői csalásokra. Mindenki azt ígérte, hogy nagy biztonság mellett, akár tőkevédett módon, nagy nyereséget, akár havi 1-3% nyereséget érnek el. A pénz biztonságban van és bármikor felveheti egy rövid idő eltelte után.
A két leginkább használt befektetési forma a kötvény és a részvény! A kötvény klasszikus formájában hosszú lejáratú, fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A részvény, vállalkozások (RT-k) alapításakor, vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalkozás alaptőkéjének meghatározott – a névértéknek megfelelő – hányadát testesíti meg. A részvény tehát tulajdonjogot testesít meg.
A részvény lejárat nélküli, változó hozamú értékpapír.
A részvények után a tulajdonosok osztalékot kaphatnak.
A részvényeken a legnagyobb nyereséget és egyben nagyfokú biztonságot általában hosszabb távon érhetünk el. Ebben az esetben ugyanis kétfelől kaphat pénzt a részvény birtokosa:
- Osztalék (évente egy alkalommal a részvénytársaság éves nyeresége alapján)
- Árfolyamnyereség
A kettő együtt csodákra képes!