Alapképzés – 1. fejezet: A pénz keletkezése és fejlődése
KEDVES OLVASÓ!
Az első levelünkkel megkezdheti a felkészülését, egy tudatosabb, boldogabb élet megteremtéséhez, a PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK elsajátításával.
Mindannyian ismerjük a mondást, „a pénz nem boldogít, de jó, ha van”.
Valóban a pénz önmaga nem boldogít, csak az, amit általa elérhetünk.
Kezdjük az elején!
A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál, bizalomra épül, (mindenki ugyanazt érti rajta), ezért széles körben elfogadott.
A pénz történeti fejlődését három fő korszakra bonthatjuk:
- az árupénz időszaka, (az árutermelők áruikat közvetlenül cserélték ki egymással),
- az arany és más pénzhelyettesítők időszaka,
- a modern pénz, a hitelpénz időszaka.
Eleinte a javakat közvetlenül cserélték más javakra. Ezek a cserék közvetlenek és véletlenek voltak. A termelés fejlődése, bővülése eredményeként, a javak nagy részét már cserére termelték, létrejött a piaci csere. Szükségszerűen jelentek meg olyan termékek, amelyek kifejezték a különböző áruk cserearányait, ehhez hasonlították az eladandó jószágok értékét. Ez a közvetítőeszköz lett az árupénz.
A történelem során láthatjuk, hogy az egyes időszakokban számos különböző árucikk szolgált közvetítő eszközként: pl. marha, dohány, olívaolaj, só, gabona, bors, szövet, nyersbőrök, rézgyűrűk, igazgyöngy, kagylóhéjak, ezüst, arany.
Sok vitát okozott az elszámolás, mivel az állatok nem oszthatók részekre, az olívaolajnak körülményes a kezelése, stb..
Alapképzés – 1. fejezet: A pénz keletkezése és fejlődése
A gazdasági fejlődés következtében, logikus volt, hogy az árupénz csaknem kizárólag a fémekre korlátozódott, mivel rendelkezik a következő tulajdonságokkal:
- forgalomképes,
- mindenki ugyanazt érti rajta,
- osztható,
- egyszerűen kezelhető
- könnyű felismerni
Eleinte mindkét nemesfém (arany, ezüst) betöltötte a pénz szerepét, később azonban már csak az arany. Azonban ennek is megvoltak a nehézségei. Az arany puha fém lévén, aránylag gyorsan kopott, elhasználódott, problémát jelentett pótlása. Az ipari forradalom kapcsán fellendült árutermelés mellett, a kibányászott nemesfémek mennyisége már nem tudott lépést tartani a megnövekedett kereslettel, így relatív pénzhiány állt elő.
A kényszer létrehozta a pénzhelyettesítőket. Ezek a klasszikus papírpénz és a klasszikus bankjegy! A pénzhelyettesítők közös jellemzője az volt, hogy az aranypénzt helyettesítették, azt bármikor aranyra átválthatták. Az állam később, a forgalomban jól működő bankjegyek kibocsátására létrehozta saját bankját (jegybank), és ezt a bankot felruházta a bankjegykibocsátás monopóliumával. Az aranypénzrendszer az I. világháború utáni években fokozatosan háttérbe szorult és az 1929-33-as világgazdasági válságot követő időszakban gyakorlatilag megszűnt.
A II. Világháború után a világ aranykészlete jelentősen lecsökkent, s legnagyobb része az USA-ba került. A dollár aranyra való átváltási lehetősége 1971-ben szűnt meg. Ezután megjelent a belső érték nélküli pénz, amelyet modern pénznek (számlapénz, hitelpénz) is neveznek. Törvényes fizetési eszköz, a kibocsátó állam területén mindenki köteles elfogadni. Az állam az általa kibocsátott pénznek kényszerforgalmat biztosít és maga is elfogadja!
A mai pénznek két alapvető megjelenési formája van:
– készpénz valamint (bankjegy és az érme)
– bankszámlapénz. (bankszámlapénz a gazdálkodó szervezetek bankkal szembeni látra szóló betétkövetelése)
Mivel a modern pénznek nincs belső értéke, ezért az Államok a semmiből teremtik meg. Azt, hogy hogyan, arról a későbbiekben írunk.
A pénzteremtés módjai:
A hitelnyújtás és
A külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza) bank által történő megvásárlása.
A pénz megsemmisülése (a létrehozáshoz hasonló jellegű, de ellentétes irányú ügyletek keretében semmisülhet meg).
Hiteltörlesztés és
A külföldi fizetőeszközök eladása.
A modern pénz mozgása tehát körforgás jellegű.
A mai ismertető után a következőkben a pénz fogalma, funkciói a téma, de megírjuk a pénzteremtés mai módszereit is!
A pénz keletkezése és fejlődése