Alapképzés – 5. fejezet: A bankrendszer felépítése
Ötödik részét olvassa pénzügyi alapismeretek sorozatunknak. Előző részben megismerte a pénz teremtését a semmiből.
Ebben a fejezetben megismeri a bankrendszert, a rendszeren belül mi történik a pénzünkkel? A bankrendszer felépítése, a bankok a pénzforgalom megvalósításának legfontosabb szereplői.
Nézzük, mi a definíciója!
A bank olyan pénzintézet, amely teljes körű pénzintézeti tevékenységet végez az ügyfélkör korlátozása nélkül, míg az egyéb pénzintézetek csak meghatározott tevékenységet végezhetnek (pl. takarékpénztárak, beruházási bankok).
Egy ország bankjainak, pénzintézeteinek összességét bankrendszernek nevezik.
A bankrendszer klasszikus formája kétszintű felépítés. Ez azt jelenti, hogy a bankok, pénzintézetek között meghatározott alá-fölérendeltségi viszony áll fenn. A felső szinten áll a jegybank (a bankok bankja), az ország központi bankja és az alsó szinten a hitelintézetek, egyéb pénzintézetek. A gazdaság szereplői, a vállalatok, a lakosság velük állnak közvetlen kapcsolatban, míg a jegybank csak a bankokkal tartja a kapcsolatot.
Tehát Magyarországon az MNB meghatározza, milyen legyen hazánk pénzpolitikája, a kereskedelmi bankok pedig, ennek a politikának a végrehajtói.
Tehát, amikor bemegyünk egy bankba és ott pénzt helyezünk el, vagy hitelt veszünk fel, akkor pontosan tudni kell, mi történik, mire számíthatunk.
Az előző fejezetben megtudtuk, hogyan teremtenek a bankok pénzt, aminek tulajdonképpen semmi értéke sincs, de mégis nagy árat fizetünk érte.
Ennek a sorozatnak nem feladata, hogy minden részletét megtanulja a bankműködésének, ezért inkább azzal foglalkozunk, hogy mit nyer, illetve mit veszít, ha nem kellően végiggondolva végez különböző banki műveleteket.
Nagyon furcsa helyzet, amikor azt mondjuk, hogy a pénznek önmagában nincs értéke, mégis többféle értéket tulajdonítunk neki.
mikor a pénz és a bank szóba kerül, akkor különböző kifejezéseket hallunk.
- pénz időértéke
- jelenérték, jövőérték
- kamat
- kamatos kamat
- diszkontszámítás
- annuitás
- örökjáradék
A pénz időértékét a kamatlábbal fejezzük ki. A modern pénzügyek talán legfontosabb két alapelve:
- Egységnyi mai pénz értékesebb, mint egységnyi jövőben esedékes pénz. Ezt az elvet a pénz időértékének elveként is szokták emlegetni.
- Egységnyi biztos pénz értékesebb, mint egységnyi kockázatos pénz.
A pénz jövőértéke: a jövőbeli érték azt mutatja meg, hogy a ma befektetett egységnyi pénzösszeg, mekkora összegre növekszik, egy előre meghatározott időtartam végére, a számításba vett kamatláb alapján.
Összességében megállapíthatjuk, hogy annál nagyobb ugyanakkora összegű jelenlegi pénz jövőbeli értéke, minél magasabb a kamatláb, és minél hosszabb a pénzösszeg lekötési ideje. A kamatos kamatozás azt jelenti, hogy minden korábbi időszakban kapott kamat újra befektetésre kerül (hozzáadják a kezdeti befektetéshez, azaz tőkésítik) és ez a következő időszakban többletkamatot eredményez. Így a lekötés időtartama alatt pénzünk exponenciálisan (periódusonként azonos ütemben) nő.
Ebből is látszik, hogy a valamikori pénzünk függ az időtávtól és a kamatsűrűségtől. A diszkontálás a kamatszámítás ellentétes művelete, vagyis jövőbeni pénzek átszámítása jelenlegi pénzre. Az annuitásos számítást a bankok, a hitel törlesztésénél számolják. Minden időszakban azonos összeget törlesztünk, amiben benne van a kamat és a tőke törlesztése. Nagyon oda kell figyelni, mivel a törlesztés kezdeténél nagyon kevés a tőke törlesztése és sok kamatot fizetünk. Ahogy haladunk a lejárat vége felé, csökken a kamat és nő a tőke törlesztése. Ezért van az, hogy meglepődünk, amikor éveken keresztül fizetjük a havi törlesztéseket és a tőkéből alig fogyott!
Az annuitásnak mindig van egy lejárati ideje. Aminek nincs az az örökjáradék.