Közeleg az infláció, vagy már itt van? Ki tudja?
Képzeld el, hogy kinézel magadnak egy autót, összegyűjtöd rá a pénzt a párna alatt, aztán pár nap múlva már csak egy kiló kenyeret tudsz venni a megtakarításodból.
Többször is előfordult már a történelem során, hogy a hiperinfláció miatt komplett vagyonok váltak köddé, most éppen Venezuela szenved a bolivár elképesztő leérékelődésétől. Idén márciusban 4 ezer százalékhoz közeli volt a fogyasztói áremelkedés éves mértéke, a hiperinfláció miatt az ország jegybankja minden eddiginél nagyobb névértékű bankjegyek kibocsátására kényszerült a múlt hónapban – írja az MTI.
Még ennél is durvább volt, amit Jugoszlávia, Zimbabwe, vagy éppen Magyarország lakossága megélt korábban.
Sajnos most is olyan időszakot élünk, amikor a világ összes kormánya azon fáradozik, hogy egyre több pénzt pumpáljon a gazdaságokba. 2008-ban pénzügyi gazdasági válság olt, amit pénzpumpával kezeltek.
Ma már a rengeteg új pénz nyomtatásának a következménye fenyeget, nevezetesen az infláció.
Szüksége van az embereknek olyan eszközre, ami
- véd az inflációtól
- ellensúlyozza a tőzsdei kilengéseket
- egy esetleges háborúban is őrzi az értékét
- a világ bármely részén pénzzé tehető, vagy más értékre cserélhető
- megbízható
- biztonságos
- értékálló
Nos mi lehet az, ami mindezt tudja? Már hallom is a válaszokat, hogy ez az arany, a befektetési arany!
Így igaz, de a mai világban már könnyebb dolgunk van a 100% aranyfedezettel rendelkező jogtiszta digitális valutának. Kérdezz, mi válaszokat adunk! Ha biztonságot, szép, boldog jövőt szánsz magadnak, szeretteidnek, gyűjtsd be az információkat. Mi függetlenként állunk rendelkezésre.
Többet szeretnék tudni!
Összeszedtük a történelem valaha volt legdurvább hiperinflációs időszakait.
5. Görög drachma – napi 17,84% – 1941-1945
Míg 1939-ben 271 millió drachmás költségvetési többlete volt Görögországnak, a második világháború kitörésével 1940-re 790 millió drachmás költségvetési hiányt halmozott fel az ország. A világháború jelentősen lerontotta Görögország kereskedelmi forgalmát, 1941-re pedig a tengelyhatalmak megszállták az országot. Németország és szövetségesei keményen megsarcolták a görögöket, valamint arra kényszerítették a kormányt, hogy mintegy 400 ezer katona ellátmányát finanszírozzák.
Hogy eleget tudjon tenni a költségvetési deficittel küzdő ország a megszállók kérésének, a jegybank elképesztő ütemben kezdte el nyomtatni a pénzt, amelynek hiperinfláció lett az eredménye: 1943-ban volt olyan hónap, hogy napi 17,84%-ot veszített a drachma a vásárlóerejéből. Az ország fizetőeszközét 1946-ra sikerült csak stabilizálni.
4. Német márka – napi 20,87% – 1922-1923
Az első világháború után a Német Birodalmat masszív háborús jóvátétel fizetésére kötelezték a győztesek, a háború alatt elértéktelenedett német papírmárkát (Papiermark) viszont nem fogadták el fizetőeszközként. A német kormány ezért hatalmas tételekben kezdte el külföldi valutára váltani saját fizetőeszközét, melynek eredménye hiperinfláció lett. összes pénzed
Az árak 3,7 naponként duplázódtak, amikor a legjobban tombolt a válság, 1923 októberében mintegy 29 500%-ot vesztett a márka az értékéből – novemberre egy dollár 238 millió papírmárkát ért. Bár a hiperinflációt még a weimari köztársaság kormánya fogta meg azzal, hogy lecserélték a papírmárkát a járadékmárkára (Rentenmark), ez az időszak nagyban hozzájárult Hitler és a nemzetiszocialisták hatalomra kerüléséhez is. összes pénzed
3. Jugoszláv dinár – napi 64,63% – 1993-1995
Miután a Szovjetunió felbomlott, Jugoszlávia is elkezdett szétszakadni és kezdetét vette a több, hosszabb-rövidebb konfliktusból álló délszláv háború. Amíg a konfliktus tartott, a frissen függetlenedett országok nem kereskedtek egymással, majd a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (később Szerbia és Montenegró) nyugati szankciókat is kapott a nyakába, miközben egyébként megtartotta a kommunista időszakban megszokott túlköltekezésre, bürokráciára és masszív eladósodásra épülő gazdaságpolitikáját.
A jugoszláv dinár értéke rohamosan romlani kezdett, csak 1994 januárjában 313 millió %-ot veszített értékéből. Ötször értékelték át két év alatt a fizetőeszközt, mire sikerült megállítani a hiperinflációt, még 500 billiós bankjegyet is nyomtak belőle. Egy ideig szinte sehol nem fogadták el a fizetőeszközt, helyette a jugoszláv üzletekben többnyire inkább német márkával fizettek.
2. Zimbabwei dollár – napi 98,01% – 2007-2008
Robert Mugabe a 2000-es évek elején földreformot hirdetett, mely során a zimbabwei fehér farmerektől elvették a földjeiket és szétosztották a helyi, főleg fekete lakosság között. A reformok eredményeképpen 50%-os termelés-visszaesés következett a következő kilenc évben, közben a kormány a kongói polgárháborúba is belépett. Mind a tőke, mind pedig a lakosság menekülni kezdett Zimbabwéből, az események eredményeképpen pedig 2007-2008-ra hiperinfláció alakult ki az országban.
2008 novemberére durvult be a legjobban a hiperinfláció: a zimbabwei dollár ebben a hónapban 79 billió százalékot vesztett az értékéből – egy vekni kenyér 35 millió zimbabwei dollárba került, miközben naponta duplázódtak az árak. Az afrikai ország jegybankja nem tett különösebb erőfeszítést a fizetőeszköz stabilizálására, inkább átvették az amerikai dollárt és a dél-afrikai randot. összes pénzed
1. Magyar pengő – napi 207,19% – 1946
A második világháború gazdaságilag és infrastrukturálisan is romba döntötte Magyarországot, majd a szovjet csapatok megszállták hazánkat. Nem elég, hogy a háború alatt rengeteg hitelt vett fel a kormány, hogy a német háborús törekvéseket támogatni tudjuk (amit Németország végül sosem térített meg), de még jóvátétel fizetésére is kötelezték a magyarokat a győztesek – ez közvetlenül a háború után egyes becslések szerint a GDP mintegy felét elvitte. Közben a monetáris politika fölött gyakorlatilag átvették az oroszok az uralmat, akik ész nélkül nyomtatni kezdték a pénzt, a magyar jegybanki szakemberek figyelmeztetését teljesen figyelmen kívül hagyva.
Míg 1944-ben a legnagyobb címletű fizetőeszköz 1000 pengő volt, 1946 közepére már 100 trilliós címletet is nyomtattak, az árak 15 óránként duplázódtak és 1946 júliusában mintegy 13 600 000 000 000 000%-ot inflálódott a pengő. Egyes becslések szerint augusztusra már az összes forgalomban lévő magyar bankjegy értéke a dollár ezredrészét érte. A helyzetet végül az arannyal fedezett forint kibocsátásával sikerült orvosolni, a magyar pengő litániája pedig a valaha volt legdurvább hiperinflációként vonult be a történelembe. összes pénzed
Források: Business Insider, Nomad Capitalist, CNBC, Cambridge University, Wikipedia.