Alapképzés – 4. fejezet: A pénzteremtés és megsemmisülés mechanizmusa!
Negyedik részét olvassa pénzügyi alapismeretek sorozatunknak. Előző részben megismerte a pénzügyi rendszer felépítését, funkcióját. Ebben a fejezetben megismeri a pénz teremtését a semmiből. Ennek hatását ránk. Előre szólok, kicsit hosszú lesz, de nagyon érdekes!
Vizsgáljuk meg a mindennapi pénzünk, hogyan kerül be, illetve, hogyan kerül ki a forgalomból!
A pénz hitelnyújtással, külföldi fizetőeszköz (valuta, deviza), valamint értékpapír vásárlásával “teremtődik”, kerül forgalomba. Azt már tudjuk, hogy a mai, úgynevezett „modern pénz”, az hitelpénz, belső érték nélkül. De nézzük meg, mi a valós folyamat! Az elmúlt hónapokban, években rendszeresen azt hallottuk, hogy Amerika, Japán, majd az Európai Unió pénzt folyat a gazdaság rendszerébe. Tegyük fel, hogy az USA kormányának pénzre van szüksége. Így felhívja a FED-t telefonon (amerikai jegybank) és kér, mondjuk 10 milliárd dollárt.
A FED válaszol: Persze veszünk 10 milliárd dollár értékben államkötvényt. A kormány fog egy darab papírt, valami hivatalosat fest rá, és államkötvénynek nevezi el őket. Ezután 10 milliárd dollár értéket rendel hozzájuk, és elküldi a FED-nek. Válaszul a FED nyomtat egy csomó papírt, s ezeket „Federál Reserve Note”-nak nevezi el, és szintén 10 milliárd dollár értékkel ruházza fel. A FED a papírt az államkötvényekre cseréli. (Ami szintén csak papír).
Miután a csere megtörtént, A kormány fogja a „10 milliárd dollárt” és letétbe helyezi egy bankszámlán. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak. 10 milliárd dollárt adva az USA pénzügyi forgalmához. (Az államkötvények, kötvények bárki által lejegyezhetőek. A kibocsátott amerikai államkötvényekből Kína birtokolja a legtöbbet. Ezért Amerika eladósodott Kínának, a kötvényeken keresztül.)
Íme! A 10 milliárd dollár létrejött! Valóságban a tranzakció elektronikusan történik, papír felhasználása nélkül. A kötvény elektronikusan létezik. A dollárnak csak alig 3%-a létezik papír formájában. A többi 97% csak számítógépekben létezik. Az állampapírok, vagyis az államkötvények valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a FED megveszi őket, a semmiből előállított pénzzel, a kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a FED-nek.
Alapképzés – 4. fejezet: A pénzteremtés és megsemmisülés mechanizmusa!
Óriási előnye, hogy mire vissza kell fizetni, jellemzően kevesebb lesz a vásárló értéke!
Gondoljon csak bele, Magyarországon jegyezhető Államkötvényeknek mi a szerepük? Ugyanez?
Most jön az érdekes része. Nevezetesen, hogyan lesz ebből nekünk pénzünk?
A résztartalékra épülő banki szabályok alapján, a 10 milliárd dollárnak megfelelő bankbetét, azonnal a bank tartalékainak része lesz. Mint minden más bankbetét is. És mint a résztartalékra épülő banki szabályok kimondják, a „Modern Money Mechanics” alapján: „Egy banknak kötelező tartalékot képeznie, mely a betétek fix százalékával egyenlő.”
„A jelenlegi szabályok értelmében, a képzett tartalék a betétek 1%-a.” (Itt nézheti meg pontosan: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600045.MNB×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT)
Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd dollár betét 1%-a, százezer dollár, tartalékként a banknál marad. Míg a többi 9,9 milliárd dollár alapját képezi a további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9,9 milliárd dollár szó szerint a 10 milliárdból származik, azonban ez nem így van. Valójában a 9,9 milliárd dollárkölcsön alap, a semmiből jön létre, a meglevő 10 milliárd dolláron felül. (A bankszámlán marad a 10 milliárd, azonban a bank ebből 9,9 milliárdot továbbkölcsönöz, azaz 19,9 milliárd lesz forgalomban.) Ahogyan a „Modern Money Mechanics”-ban állítják: „Természetesen a bankok nem mindig fizetik ki a beáramló pénzből származó kölcsönöket. Ha így tennének, nem keletkezne újabb pénz. Amikor kölcsönt adnak, fizetési ígérvényt adnak ki, (kölcsönszerződést kötnek) a pénzért cserébe. És a kölcsönző a fizetési ígérvényt kapja meg.
Más szavakkal 9,9 milliárd dollár jöhet létre a semmiből. Pusztán, azért, mert igény van kölcsönre és van 10 milliárd dollár betét fedezetként.
Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba és kikölcsönzi az újonnan létrejött 9,9 milliárd dollárt. A kölcsönző nagyon valószínűen fogja a pénzt és a saját bankjába teszi bankbetétként. A folyamat itt újra ismétlődik. A betét a bank tartalékainak része lesz. 1% elkülönítve, a 99%-a a 9,9 milliárdnak 9,8 milliárd jön létre, mint új pénz, további kölcsönökre. És természetesen a 9,8 milliárd kikölcsönözhető és újra bankba tehető, 9,7 milliárdot hozva létre, majd 9,6 milliárd, majd 9,5 milliárdot…, és így tovább.
A bankbetétbe helyezéssel létrehozott pénz köre, elvileg a végtelenségig folytatható. Átlagosan 990 milliárd dollár hozható létre, az eredeti 10 milliárd dolláron felül. Más szavakkal: Minden bankbetét a banki rendszerben, 99-szer annyi pénzt hozhat létre a semmiből.
Az új pénz valójában értéket lop a meglévő pénzmennyiségtől.
A teljes pénzmennyiség nő, függetlenül a gazdaságban lévő termékektől. És, ahogy a kereslet, kínálat törvénye diktálja, az árak emelkednek, csökkentve, minden egyes dollár vásárlási erejét. Ezt nevezik inflációnak.
Az infláció valójában egy rejtett adó! A bankoknak visszafizetendő pénz mindig több, mint a forgalomban lévő pénz. Ez azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség és a csőd, szó szerint a rendszer része. Mindig lesznek szerencsétlenek, akik a rövidebbet húzzák. pénzteremtés, pénzteremtés, pénzteremtés,
Ön hova akar tartozni?