Pénzügyi kisokos

Mottónk:

A jó befektető mindig, minden eshetőségre felkészül, a rossz befektető megpróbálja megjósolni mikor mi fog történni..

Mi a tőzsde?
nyilvános, központosított és szervezett piac.

Mi a piac?
Mi közgazdaságtani értelemben vizsgáljuk. Általánosságban eladók és vásárlók tere. Ez lehet materiálisan létező, vagy virtuális. Ma már leginkább virtuális értelemben létezik.

Milyen piaci formákról beszélhetünk?
A piacon kínált „jószág” jellege alapján beszélhetünk:

  • árupiacokról;
  • szolgáltatáspiacokról, ahol a szolgáltatások cserélnek gazdát;
  • munkaerőpiacról, ami a munkaerő kínálatának (háztartások) és keresletének (vállalatok) „találkozóhelye”;
  • tőke- és pénzpiacokról, amik a tőkével, befektetésekkel, pénzzel való kereskedés helyszínei;
  • az információ piacáról.

Pénzügyi tekintetben bennünket a tőke- és pénzpiacok érdekelnek elsősorban.

A tőzsdék fajtái:

  • árutőzsde – ahol fizikai áruk adásvétele történik (Pl. Búza, kukorica, napraforgó, stb.)
  • értéktőzsde, – ezen belül létezik
    • devizatőzsde és
      • Értékpapírok vagy devizák adásvételének koncentrált piaca.
    • értékpapírtőzsde

Tőzsdei ügyletek fajtái:

  • azonnali/prompt Eladó és vevő az adott pillanatban megegyeztek, létrejön az ügylet
  • határidős/termin: későbbi időpontban történik a teljesítés, gyakran spekulációs céllal, itt nem a vásárlás a lényeg, hanem az árfolyam-különbözet. Speciális fajtája az opciós ügylet.

Opciós ügylet: Az eladó, vagy a vevő, egy opciós díj megfizetésével, jogot vásárol magának a későbbi döntéshez. Két fajtája van: vételi, eladási.
Tőzsdei alapfogalmak:

Pozíció: Azt jelenti, hogy van valamink, amit el akarunk adni.

  • Hosszú (long) pozíció esetén eladásra szánt eszközünk van
    • az áreséstől (az eladandó deviza vagy értékpapír árfolyamának csökkenésétől) fél
  • Rövid (short) pozíció esetén vételi szándékunk van
  • Nyitott pozíció: valakinek ár-, árfolyam- vagy kamatlábváltozásnak, (kockázatnak) kitett eszköze vagy forrása van.
    • az áremelkedéstől fél

A termék: Az, amit el akarunk adni.
Ügylet: Amikor eladó és vevő megegyeznek

  • prompt (azonnali)
  • határidős és opciós ügyletek
  • olyan valamit is el lehet adni, amivel még nem rendelkezünk (fedezetlen eladás, short selling)

Arbitrázs, hedge, spekuláció:
A határidős és opciós piacok résztvevőit a kockázathoz fűződö viszonyuk alapján három csoportba szokás sorolni:

Fedezeti ügyletet kötők (hedgers): a normál üzletmenetükből adódóan van (devizaárfolyam- vagy kamat -) kockázatot jelentő követelésük, illetve tartozásuk, és a határidős műveleteket kockázatuk csökkentésére használják.

Arbitrazsőrök: a kamatlábak (értékpapír-árfolyamok) és a devizaárfolyamok anomáliáit kihasználva a határidős műveleteket kockázatmentes profit szerzésére használják.

Spekulánsok: (traders) az árfolyam- és (kamat-) szintekkel, illetve azok relatív változásaival kapcsolatos várakozásaik alapján a határidős és opciós műveleteket kockázatvállalással járó nagy profitok szerzésére igyekeznek felhasználni.
A határidős és opciós piacok egyik közgazdasági funkciója, hogy lehetőséget ad fedezeti ügyletek kötésére, a spekulánsok pedig az ehhez szükséges likviditást biztosítják.
Az arbitrazsőrök tevékenysége hangolja össze időben és térben (például a forward és a futures piacok között), valamint az egyes “árufajták” (devizák, hitelfajták) között az árfolyam-alakulást. Az arbitrazsőr ott vásárol, ahol olcsó, a spekuláns akkor vásárol, amikor olcsó.
A spekuláns árfolyamkockázata abból fakad, hogy időben szétválik a vétel és az eladás. Az arbitrázsőrök és egyes spekulánsok nyereségének a forrása részben más spekulánsok vesztesége, illetve hosszú távon a fedezeti ügyletet kötőktől- egyfajta kockázati prémiumként – tőke áramlik a spekulánsokhoz.
A piac bármely résztvevője lehet hol spekuláns, hol arbitrazsőr. Az ügyfél várakozásaitól és a kockázattól való idegenkedésének mértékétől függ, hogy nyitott pozícióinak (amelyek kockázatnak vannak kitéve) a bővítésére vagy szűkítésére törekszik-e.

Árfolyamok

Árfolyam: Egy ország törvényes fizetési eszközének egy másik valutában kifejezett ára.

Tőzsdei árfolyamok:

  • A tőzsdei árfolyamok alatt a tőzsdén forgalomba kerülő áruk, devizák, értékpapírok kereslet és kínálat hatására alakuló árát értjük. A tőzsdei árfolyam, a rendelkezésre álló információk nyomán alakul ki, nyilvánosan értékel, tehát, mint egy jelzőrendszer szerepet ad a tőzsdének és a gazdasági szereplőknek. Azonnali ügyleteknél, az éppen akkori, azaz a „spot” árfolyamot használják.

Három csoportjuk van:

  • Rögzített, vagy fix árfolyam: Szűk sávban mozoghat a deviza árfolyama, az abból való kilépést a jegybank devizapiaci intervencióval megakadályozza.
  • Kötött árfolyam: Hatósági árfolyamrögzítés, nem veszi figyelembe a kereslet-kínálat gyakorlatát.
  • Flexibilis, vagy rugalmas árfolyamról akkor beszélünk, ha a kereslet-kínálat alapján, az árfolyam szabadon változhat.

Az arbitrázsüzlet:

  • Árfolyam és kamatkülönbségek kihasználása azonos árufajtában. Különböző piacokon létrejövő, egyidőben megvalósuló párhuzamos vételt, illetve eladást alkalmaz. Áru-, és értéktőzsdén alkalmazható, az arbitrazsőr ott ad el, ahol az ár-, illetve árfolyam a legmagasabb, és ott vásárol, ahol az áru a legolcsóbb. Kockázatmentes kereskedelmet valósítanak meg.

Feltétele:

  • szabad valutaváltás és árfolyammozgás,
  • az arbitrazsőr számára követelések, illetve hitellehetőség az ügylet megvalósításához,
  • olyan piac, ahol mód van nagy tételben kereskedni,
  • jól szervezett információs és lebonyolítási rendszer.

Swap üzlet:

  • jelentős része olyan közép és hosszutávú csereügylet, amelynek során a partnerek az egyes pénzügyi piacokon elfoglalt eltérő pozícióiknak, valamint eltérő pénzügyi lehetőségeiknek kölcsönös előnyeit használják ki.

Két alapvető forma:

  • kamatláb swap (interrest rate swap),
  • deviza swap (currency swap).

Határidős (termin) ügyletek:

  • különböző időpontban megjelenő árfolyamok közötti különbséget használják fel előnyös üzleti pozíciók kialakítására. Az ügyletek igen kockázatosak, és a kockázat addig fennáll, amíg a kereskedő a devizát nem vette meg, illetve az ellenértéket nem kapta meg.

Változatai:

  • A forward (azaz előre) és a futures (azaz jövő) ügyletek mellett említést kell tenni, a fedezeti (hedge) ügyletekről, és a spekulációs ügyletekről is.
  • A forward-, és a futures ügyletek jellemzője, hogy mindkét fél számára jog és kötelezettség jelenik meg egyidejűleg. A vevő jogosult, hogy a megvásárolt értékpapírt határozott napon átvegye és kötelezett az ellenérték megfizetésére, az eladó pedig kötelezett az értékpapírok leszállítására és jogosult az ellenérték átvételére.
  • Az eladó részére az árfolyamcsökkenés, a vevő részére az árfolyam-emelkedés a kedvező. Az lesz az ügylet nyertese, aki az árfolyam-alakulás tendenciáját megfelelően ítélte meg.

Opciós ügyletek: – Spekulatív ügyletek.

  • Vételi opció: (Call Option): Vevő előre rögzített áron, előre meghatározott összeget megvásárol a lejárat napjáig.
  • Eladási opció (put option): vevője jogot szerez, hogy adott összegű devizát, adott árfolyamon eladjon az opciós időszak utolsó napján, vagy az időszakban bármikor, míg az eladó arra vállal garanciát, hogy adott összeget, adott árfolyamon megvásárol az opciós perióduson belül, vagy annak lejárati napján.

A származtatott termék (más néven derivatíva, angolul derivative) olyan eszköz, amely értéke egy másik termék (áru, deviza, részvény, kötvény) értékétől függ és tőkeáttételt is alkalmaz.

Az Outright a határidős váltási ügyletek egy fajtája. A megállapodás és a teljesítés időben elválik egymástól.

Strukturált Termékek: jellemzően jól ismert fix kamatozású termékek (pl. betétek, kötvények) és különböző alaptermékekkel (pl. részvények, devizák, árupiaci termékek) rendelkező opciók kombinációi.

Warrant (Certificate), Opciós utalványok: Abban tér el a szokványos opcióktól, hogy lehívásának fedezetéül a vállalatnak új részvényeket kell kibocsátania, mellyel a forgalomban lévő részvények száma, így a közkézhányad is megnő. A warrant bevételt eredményez a vállalatnak, amikor a warrant tulajdonosa kifizeti (az opciós megállapodásban rögzített) kötési árat. Az előbbi különbségek miatt a warrant értéke különbözik egy azonos feltételekkel rendelkező vételi opció értékétől.

Közkézhányad (Free float): Azon tőzsdére bevezetett részvények aránya a teljes kibocsátott részvényeken belül, amelyeket meg lehet vásárolni a tőzsdén, vagyis nem az állam, az anyavállalat, vagy valamilyen stratégiai befektető birtokol.

Átváltható kötvény: Olyan speciális kötvény, mely a kamatfizetés mellett jogot biztosít arra, hogy egy későbbi időpontban részvényre cserélhessék. Fejlettebb piacokon az átváltási jog önmagában értékesíthető (warrant).

Befektetési alap: Befektetési alapkezelő által működtetett vagyontömeg. Cél a minél magasabb megtérülés biztosítása, a befektetési jegy tulajdonosainak. Befektetési terület szerint megkülönböztethetünk ingatlan, értékpapír, derivatív alapokat. Technikailag pedig nyílt, és a zárt végű alapokat.

Befektetési jegy: A befektetési alap által kibocsátott értékpapír, amely vagyoni jogokat biztosít az alap értékeire.

Benchmark: Összehasonlítási, viszonyítási alap, olyan adatok, melyekhez az adott időszaki számok, valamilyen módon hasonlíthatóak.

Blue Chip: Eredetileg az IBM (innen a Blue) részvényeit hívták így, ma a tőzsdék leglikvidebb, és legnagyobb kapitalizációjú papírjainak gyűjtőneve. Szűken értelmezve a BÉT-en a következők: Matáv, Mol, OTP, Richter.

Bóvli kötvény (Junk Bond): Spekulációs fokozatú, viszonylag nagy haszon lehetőségét, nagy kockázattal hordozó vállalati kötvény.

BUBOR: Budapest Interbank Offered Rate. Budapesti bankközi, referencia jellegű (ehhez viszonyítják az egyes hiteleket, pl: BUBOR +30 bázispont) kínálati kamatláb.

BVPS: Book Value Per Share : Egy részvényre jutó könyv szerinti érték.

Cash flow: Pénzáramlás, egy társaság pénzáramlásának mérlege. Egy adott időszakban megmutatja, a vállalkozás pénzállományának változását.

Day Trade: Napon belüli kereskedés

Defláció: Negatív infláció, amikor az árak tartósan csökkennek. Idilli állapotnak tűnik, de legtöbbször, valami rendellenességre utal a gazdaságban.

Diverzifikáció: A befektetések megosztása a kockázat csökkentése céljából.

Duration: Kötvénypiaci értékpapírok hátralévő átlagos futamideje. Az értékpapírok egyes kifizetéseinek jelenértéken számított relatív értékével súlyozzuk a kifizetési időpontokat. A durationt, mint az egyes kötvények kamatláb-érzékenységét kifejező mutatót használják.

Good-will: Egy társaság piaci ára és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet.

Intervenció: Általában a jegybank nyíltpiaci műveletét értjük rajta, amikor devizát, vagy pénzpiaci terméket vesz vagy ad el. Intervencióról beszélünk akkor is, ha a részvénykibocsátó, vagy forgalmazó vesz vagy ad el részvényt, a részvényárfolyam karbantartása érdekében.

Lombard hitel: Értékpapír-fedezet mellett nyújtott banki hitel. A hitelintézetek az ügyfeleik számára általában kedvezőbb kamatozás mellett nyújtanak kölcsönt, ha az ügyfél értékpapírszámláján lévő értékpapírok (pl. részvények, állampapírok, befektetési jegyek) fedezetbe vételével biztosíthatják magukat. A befektetési jegyek fedezetként történő felhasználásával felvett lombard hitel az ügyfél számára kedvező lehetőség abban az esetben, ha a befektetőnek csak átmenetileg van szüksége pénzre, és erre az időszakra nem szeretne megválni a befektetési jegyeitől.

OBA (Országos Betétbiztosítási Alap): Az 1993-ban törvény által létrejött intézmény a korábbi állami garanciás betétek piacgazdasági alapokon nyugvó intézményesített védelmét látja el. Az OBA-hoz minden, Magyarországon működési engedéllyel rendelkező hitelintézet (bank, takarék- és hitelszövetkezet, valamint lakástakarék-pénztár) köteles csatlakozni és csatlakozási, valamint éves díjat fizetni. A hazai bankrendszer stabilitását szolgáló intézmény legfőbb feladata, betétbefagyás (pl. bankcsőd) esetén (a csatlakozási, illetve az éves díjakból, valamint ezek befektetése utáni hozamból származó kártalanítási vagyonból) kártalanítsa a betéttulajdonosokat. 2003. január 1-jétől az OBA nem csupán betéteket, hanem hitelintézetek által kibocsátott kötvényeket és letéti jegyeket is biztosít. Egy esetleges bankcsődöt követő kártalanítás jelenlegi maximális értékhatára 100 ezer €, betétesenként és hitelintézetenként összevontan.

OTC: Over the Counter Market. Értékpapírok tőzsdén kívüli piaca.

Bank: Egy olyan intézmény, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, a pénzügyi rendszer egyik legfontosabb mozgatórugója. A legfontosabb és legalapvetőbb banki tevékenységek közé tartozik a betétek gyűjtése és hitelek nyújtása. Vagyis a felhalmozódó használaton kívüli tőkét a banknak lehetősége nyílik olyan helyre kihelyezni, ahol épp szükség van rá. Ennélfogva, a bank legalapvetőbb jövedelmét, a betétek után fizetett kamat és a hitelért kért kamat különbsége (kamatrés) adja. Emellett természetesen léteznek más bevételek is, mint például a számlavezetési díjak, pénzváltási díjak, stb. A bankok alapítását és működését törvényben szabályozzák és állami szervezetek felügyelik tevékenységüket. Fontos feladatuk még a tőketeremtés.

Biztosító: Pénzért cserébe különböző szolgáltatások nyújtása végett hozták létre a biztosítókat. Az első ilyen jellegű pénzintézet anno 1688-ban alakult Angliában Loyd’s néven. Ez a mai napig működik. Akkoriban a tengeri hajózás volt a legjobb biznisz. A hajók és rakományaik biztosítására kockázati közösségeket szerveztek. Volt, amikor 3 elindult hajó közül csak 1 tért vissza. Ezért volt az, hogy összejöttek, biztosítást kötöttek a hajókra és ha valamelyik nem tért vissza akkor annak kárát kifizették a kereskedők felé.

Bróker cég / Bróker- Értékpapír kereskedő, aki megbízási díj fejében végez el tőzsdei ügyleteket! A bróker cég adja a technikai hátteret illetve nyújtják a lehetőséget az értékpapír piachoz való hozzáféréshez.

EBKM- Egyesített Betéti Kamatláb Mutató: ami a banki befektetési termékek egységes módszerrel számított értéke!

THM- Teljes hiteldíj mutató: megmutatja, hogy a bankok által nyújtott hitelek, nem csak kamatot tartalmaznak, hanem egyéb költségeket is. Ha felveszünk hitelt, akkor évente mi az az összeg, amennyivel többet fizetünk vissza.

Alapkamat- Az állam nemzeti bankja Magyarországon MNB), által meghirdetett kamat. Ehhez igazodnak a bankok kamatlábai is és ezért minél kisebb az alapkamat, annál kevesebb pénzt kap az ember a bankban elhelyezett betéteiért.

Infláció: a pénz folyamatos értéktelenedése, vásárlóérték csökkenés

Kötvény: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény kibocsátója vállalja azt, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget és kamatait egy megjelölt időpontra visszafizeti. Több típusa is van: állami, vállalati.

Hozam: Befektetéseink tőkenövekménye! Ezt is rendszerint %-os formában adják meg, így könnyen összehasonlíthatóvá teszi a különböző befektetéseket. Bruttó hozamnak nevezzük, amiből még nem vontak le semmilyen adót és költséget, nettó hozam pedig a már mindentől mentes, tiszta hozam! Ez már tisztán nálunk marad!

Kamat: annak az ára, hogy kölcsönadjuk pénzünket, ezáltal elhalasztjuk a fogyasztást

Fajtái: Nominál és reálkamatok

Jövőérték: Jelenbeli pénz jövőbeni pénzben kifejezett árfolyama.

Jelenérték: egy jövőben esedékes pénz mai értékben kifejezve.

Értékpapírok fajtái:

  • Részvény
  • Kötvény
  • Egyéb értékpapírok

Állampapírok: Az állampapírok az államháztartás hiányának finanszírozására kibocsátott értékpapírok.

Diszkontkincstárjegy: A diszkont kincstárjegy egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség.

Dow elmélet
1. A részvények árában és az indexek értékében minden kifejezésre jut.
2. A piacon három trendet figyelhetünk meg.
3. Az elsődleges trendnek három szakasza van.
4. Az átlagoknak igazolniuk kell egymást.
5. A forgalomnak is igazolnia kell a trendet.
6. Egy trend addig létezik, amíg meghatározott jelzést nem kapunk a megfordulásáról.

Elliot hullámelmélete: A Dow-elméletben már megismerhettük, hogy az emelkedő elsődleges
trendet, a fordulatot követően egy csökkenő trend követi. Ezt az árfolyammozgást Ralph Nelson Elliot is helyesnek látta, de kiegészítette azzal, hogy a csökkenő trend időbeli lefolyása gyorsabb, mint az emelkedő trendé.

Kockázatkezelési módszerek:

ETF: ETF (Exchange Traded Fund) elnevezés mögött az indexkövet tőzsdén kereskedett befektetési alap kifejezés bújik meg.

Indikátorok: – Bollinger szalag John Bollinger találta ki a mutatót, az árcsatornát. A csatornát az árfolyam-diagrammal együtt ábrázoljuk. A csatorna egy meghatározott mozgóátlag szórási sávját határozza meg. Minél nagyobb a vizsgált részvény szórása (volatilitása), annál nagyobb a
távolság a felső és alsó határoló vonalak között.

CFD termékek: CFD (contract for differenc) olyan tőzsdei termék, amely lehetőséget biztosít
arra, hogy egy tőzsdeindex, vagy részvény tényleges birtoklása nélkül spekuláljunk az árfolyamváltozására.

Forex alapok: Forex = foreign exchange a forex = bankközi devizapiac, tőzsdén kívüli piac a piac a természeténél fogva nemzetközi, és éjjel nappal nyitva van a hétvégi időszakot leszámítva, a forexen deviza keresztárfolyamokkal kereskedhetünk. Pl. EUR/USD, EUR/HUF, EUR/CHF stb. A keresztárfolyam az első helyen feltüntetett deviza (bázis deviza) árfolyamát mutatja a második helyen lévő devizában (jegyzett deviza) kifejezve.