Mit várunk 2018 után

2017.11.09

Mi lesz velünk?

1990-ben a térség éllovasaként hazánkban is megtörtént a rendszerváltás, azaz a szocializmusból átléptünk a fogyasztói társadalomba. Ezzel a lendülettel csatlakoztunk 2004. április 12-én az Unióhoz, majd 2008-ban a Schengeni övezethez. Élveztük, hogy végre utazhatunk, világot láthatunk, határellenőrzés nélkül. Már zsebünkben éreztük az eurót, mint fizetési eszközt, annyira közelinek éreztük, annak bevezetését.

2001-ben, még alig volt több az államadósságunk, mint a GDP 50%-a.

Mi volt a folyamat?

A rendszerváltás előtt hatalmas mennyiségű ázsiai (főleg kínai) és kelet-európai munkaerő érkezett a világ számos országába és hazánkba, ami természetes módon lenyomta a fejlett országokban a munkabéreket, ezzel együtt az inflációt. Csökkentek a kamatok, olcsóbb lett a munkaerő. Ezek hatása a vállalatoknál jelentkező jelentős megtakarítás. A multik gazdagodtak, míg a munkásoknak kevesebb jutott.

Kelet-Európából elindult a migráció Nyugatra. 1990 és 2015 között Kelet-Európából 20 millió képzett fiatal vándorolt ki.

Egyszerre jelentkezett munkanélküliség és munkaerőhiány!

A válságot követően csökkentek a kamatok, és működési költségek, aminek köszönhetően, a profitráták emelkedtek, méghozzá általában gyorsabban, mint az egyes országok GDP-je. A profit növekedés hatására a részvények hatalmasat emelkedtek, és a tőzsdei grafikonok sorra döntötték, döntik a csúcsokat, de az alacsony kamatkörnyezet miatt a kötvénybe rakott pénzek is egyre csak felértékelődtek.

Viszont egyre inkább látjuk, – és nem csak itthon, – hogy a munkaerő felértékelődik, emelni kell a béreket! A munkaerő drágulásának következménye, egyrészt, hogy az embereket megpróbálják részben gépekkel, robotokkal kiváltani, másrészt emelkednek az árak.

Ez azonban gyorsuló inflációhoz vezet majd, aminek következtében emelik a kamatokat. Magasabb bérek, beruházások csökkentik a nyereséget, ettől a részvények ára csökkenhet, míg az emelkedő kamatkörnyezet hatására a kötvények árfolyama is csökkenhet.

A következtetés tehát nem lehet más, mint az, hogy a befektetők rosszul járhatnak, azaz reálveszteséget szenvedhetnek el.

Viszont reményt kaphatnak a bérből és fizetésből élők, hogy ők is gazdagodhatnak valamennyire.

Most jön az az időszak, amikor a mennyiségében lényegesen lecsökkent középrétegnek nagyon meg kell gondolnia, mire költi pénzét, hogyan gondoskodik jövőjéről.

A világ leggazdagabbjainak a vagyona valószínűleg a következő15-20 évben csökkenni fog, de ettől még nagyon gazdagok maradnak. Aki viszont a középréteghez tartozik, – a tíz évvel ezelőtti válság ellenére sikerült megkapaszkodnia, hogy ne csússzon le – annak, most itt a lehetősége a felemelkedésre.

Most rendkívüli jelentőséggel bír, hogy pénzügyekről kivel konzultál, mert nagy a tét. Lemarad és elszegényedik, vagy magasabb életszínvonalat ér el?

Megkezdődött tehát a változás. Aki a világgal együtt képes változni, az nyer!

Zsiday Viktor a következőt vizionálja az előttünk álló időszakról:
„Az egész olyan lesz, mint egy tanker fordulása: iszonyú lassan történik a változás, de elkerülhetetlen, és elemi erejű.”

Jelentkezzen most egy díjmentes konzultációra!

 

Pénzügyi Alapozó

Íratkozzon fel hírlevélsorozatunkra, hogy ön is tudja
1. hogyan keletkezik a pénz?
2. mi a pénzügyi rendszer és hogy működik?
3. milyen szolgáltatásokat vehetünk igénybe?
4. milyen értékpapírok léteznek ls milyen célt szolgálnak?
5. hogyan működik a tőzsde?
Kérem a hírleveleket!
Pénzügyi_alapozó

MARADJUNK KAPCSOLATBAN

Oszd meg az ismerőseiddel!